Mai górcső alá kerülő tárgyunkat talán csak a mai fiatalokon kívül mindenki ismeri, a nyolcvanas években egy ország kortyolta rajta a reggeli kávéját, vagy kínozta magát a népes vendégségben kuporogva rajta más ülőhely hiányában. 

Kemény, kopogós műanyag, jellegzetes homokóra formájú külalak, jellemzően piros, fehér, fekete, kék, vagy akár sárga, esetleg zöld kivitelben. A középen összeilleszthető alkalmatosság gyakran pont ott, a legkritikusabb részén csuklott ketté a testesebb egyedek alatt, nagy derültséget okozva.

De lássuk mi mindenre lehetett kitűnően alkalmazni. Hát persze hogy a gyerekek kedvenc játékszere volt elsősorban. Ki ne látott volna a nagyszoba perzsa utánzatú szőnyegén a képzeletbeli Wartburgokban, Skodákban ülő, vadul kormányzó vigyorgó lurkókat a lábuk közé vett, és kitűnően stabilizálható készséggel. 

Aztán persze a mindenkit őrületbe kergető dobolás! A szerencsések akiknek egy komplett szett állt rendelkezésre belőle, egészen profi szerkót lehetett tákolni belőle, kiegészítve párnákkal, puffokkal, és persze a konyhaszekrényből kicsempészett fazekakkal. A rögtönzött koncertnek a szomszédok látogatása vethetett csak véget.

Aztán a levehető tető! A parkban egymásnak dobálva nagyon szépen repült. Lehetett benne süteményt felkínálni, a kutyának felszolgálni a rizses húst vacsorára, esetleg kettőbe bele állva eszement tempóban lehetett vele korcsolyázni a szőnyegen! És persze az ilyen nem rendeltetés szerű használat következtében a repedt tetőt visszarakva vártuk az áldozatot aki elfoglalja rajta helyét, és a pimasz ülőke később felállva makacsul csimpaszkodott a becsíptetett Trapper farmer segítségével viselője ülepéhez....

A bagózástól eltiltott családfőnek féltve őrzött kincse volt, hiszen akár több doboz Szimfóniát is el lehetett rejteni a bendőjében, ártatlan, erkélyen történő levegőzős - ücsörgős cselekménynek álcázva a titkos füstölést, számonkérés esetén nyugodt szívvel kifordított üres zsebekkel, feltartott tenyerekkel..... én drágám? Hogy képzeled? Már egy hónapja nem vettem cigit!....

Aki esetleg pár hét betegszabadságra vágyott, megkaphatta könnyedén, nem volt más dolga, mint előkapni az asztal alól, és uzsgyi fel rá, gyerünk virágot locsolni! Az esés garantált volt a szétbicsakló közepe következtében.

Manapság persze kinek örömére - bánatára átvette a megbecsült helyét a mindenféle, bútor áruházas termék, melynek egyetlen darab árából akkoriban egy pótkocsis IFA raktér kapacitásának megfelelő mennyiséggel lehetett volna elárasztani a lakosságot, ahogy azt tették is a forgalmazók ezzel a zseniális termékkel. Van még aki használja a mindennapokban? Szerettétek ugye?